1939. június 6-án született a Békés megyei Szeghalmon. Már korán eldöntötte, hogy édesapja, néhai Dr. Fésüs Géza állatorvos hivatását választja, ill. folytatja. 1957-ben érettségizett, és még abban az évben felvételt nyert az Állatorvostudományi Főiskolára. Állatorvos-doktori oklevelét 1962-ben szerezte meg.

Szeghalom neves szülöttei

• Szisz Ferenc (1873 – 1944) magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix verseny győztese
• Szabó Imre 1877. munkaügyi és népjóléti miniszter, szociáldemokrata politikus. 1919-ben az SZDP vezetőségi tagja lett, 1920. januártól a Népszava kiadója, 1927-től felelős szerkesztője.[6]
• Salamon Ernő (1888–1944) magyar pedagógus, pedagógiai szakíró.
• Mező Imre 1932. zeneszerző, zenei szerkesztő, a Zeneműkiadó Liszt Ferenc-összkiadásának gondozója.
• Fésüs László^[8] (1939–2019). Az állatorvos-tudomány doktora (1988). Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója.^[9][10][11]
• Vári Juliánna 1967. festő.Prof. Dr. Pál Attila Szülész-nőgyógyász, a Szegedi Nőgyógyászati klinika igazgatója. (1950)
• Bede Lajos (1826–1879) gimnáziumi igazgató, tanár.
• Fehér Lajos (1917–1981) politikus, újságíró, 1962–1974 között miniszterelnök-helyettes.^[12]
• Kovács Gyula posztumusz hadnagy (1978–2008), a Magyar Honvédség hősi halottja.
• Ternyák Zoltán (1963 -2003) magyar színész
• Zsila Judit 1965 magyar színésznő
• Papp Endre (1967) magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.
• Komáromi Anett (1974) magyar színésznő

Szeghalom neves lakói

• Bakó Ignác , televíziós személyiség ide járt gimnáziumba és alapította meg a Sárrét első rock zenekarát a PAVILON együttest.
• Dapsy Gizella, (Nil) költő, író, (1885–1940) óvónő ´volt Szeghalmon.[7]
• Hangyál János, (1933–) olajmérnök, Szeghalmon nevelkedett és tanult
• Magyari Barna, (1965–) költő, 1985 óta szinte valamennyi hazai irodalmi lapban publikált, az OMM különdíjasa, négy kötete jelent meg.
• Miklya Jenő, (1929–2001) tanító, 1961-től tanított Szeghalmon, s tanítványaival gyűjtötte a szeghalmi népélet jellegzetes emlékeit. Honismereti szakkört szervezett, helytörténeti kiadványokat írt és szerkesztett, gyűjteménye 1975-ben közgyűjteményi rangot kapott, amelyből 1984-ben tájmúzeumi rangra emelkedett (Sárréti Múzeum). Miklya Szabó Ferenccel szerkesztője volt a Szeghalom múltját tárgyaló alapkötetnek (Miklya Jenő-Szabó Ferenc: Szeghalom, Történeti, néprajzi és földrajzi tanulmányok, Szeghalom, 1979)^[13]
• Tildy Zoltán (1887–1961) későbbi köztársasági elnök, aki 1933–1946 között itt volt lelkész

Forrás:Fotó + rövid leirás=atnk.naik.hu

Forrás: Tartalom szöveg=hu.wikipedia.org